[ V I S S Z A ]

Régészeti feltárások Sárrétudvariban

1983-ben falunk határában régészeti feltárások kezdődtek, miután a Hízóföld nevű határréten végzett meliorálás sírokat bolygatott meg. A Hízóföldi, majd néhány év múlva az Őrhalmon és Poroshalmon végzett régészeti feltárás honfoglalás kori temetőket hozott felszínre. Az ásatásokat a debreceni Déri Múzeum régész múzeológusa Dr. Nepper Ibolya vezette.
A több száz honfoglaló sírból, gazdag  leletek kerültek elő. A Helytörténeti Kiállításon - majdan a Helytörténeti Múzeumban – a sírokban talált tárgyakról készült fényképekkel kívánjuk bemutatni a falu határában előkerült felbecsülhetetlen értékeket.
A sírokból előkerűlt tárgyak (ékszerek, fegyverek, lószerszámok) a honfoglalás 1100. évfordulójára rendezett emlékkiállítás részeként bejárták Európa nagyvárosait (Milano, Bologna, Caen, Touluse, Madrid, Turku)
Régészeti kutatások 1893-ban voltak először falunkban, a Templom melletti iskola építésekor. Az ásatásokat Simon István tanító vezette. Árpádkori temetőt tárt fel részlegesen. A sírokból (rajz, melléklet) emberi csontvázak, ékszerek (hajcsatok, fülbevalók, karperecek) kerültek elő.
A Simon István által végzett feltárást a Magyar Nemzeti Múzeum és a Debreceni Déri Múzeum szakemberei irányították.
Hajdú - Bihar és az egykori Bihar megyei múzeumok ( Nagyvárad, Berettyóújfalu, Debrecen, Püspökladány) régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a községünk területén már i.e. 5000 évvel is éltek emberek. Itt hagyták jellegzetes temetkezési helyeiket a rézkor végén (i.e. 2000) élő pásztornépek is. Ezeket mi "kunhalmoknak", kurgánoknak nevezzük.
Pl. a Tikicséri halom Sárrétudvari és Biharnagybajom között. A korai vaskorból (i.e. 500) a szkíták, majd a kelták és az őket követő szarmaták is nyomot hagytak maguk után. Az i.sz. IV. században gepidák lakták ezt a helyet, akiket 560 körül legyőztek az avarok. A IX. században megjelentek a honfoglaló magyarok. A régészeti ásatások a Hízóföldön arról tanúskodnak, hogy "vagyonos, katonáskodó, fegyverrel bőven felszerelt, asszonyaikat nemesfém ékszerekkel gazdagon ellátó, rangos középréteg, a honfoglalók első nemzedéke telepedett itt le, magukba olvasztva az itt talált gyér szláv és besenyő lakosságot." - írta Nepper Ibolya régész.
Udvari régi templomának nyomai alapján feltételezhető, hogy már a XI. század második felében állt. A sírokban pogány és keresztény szokás meglétét fedezték fel. Ebben az időszakban kerülhetett a falu királyi adományként a Zovárd nemzetség birtokába. Ekkor már valószínű az "Udvari" nevet viselte a település.
A Sárrétudvari Balázs-halom anyagát háromezer szekérrel vitték el 1910-ben útépítéshez, mesélték az idős udvari parasztemberek.
Még korabeli felvételeket is láthatunk, a Balázs-halom elhordásáról, ahonnan szintén kerültek elő régészeti leletek. A halom elhordásakor egy 310×260 cm-es színes, csíkos szőnyeg alól prémbe burkolt zsugorított, vörösre festett csontváz került elő. Más források — például Bugár - Mészáros Károly írásai — fatrónon ülő, prémbe burkolt, fakamrával körülvett alakról számolnak be. A faluba visszalátogató Simon István tanító is jelen volt a Balázs halom leleteinek mentésénél.
Szintén Sárrétudvari határában állt az Őrhalom, a hajdani Nagy- Sárrét északi részén. 1986–88 között itt is leletmentés folyt, ahonnan rézkor végi, korabronzkori sírok és leletek kerültek elő, valamint néhány honfoglaláskori sír.

A kiállítást gazdagítják falunk határában a Hízóföldön, Őrhalomon, Poroshalmon végzett ásatásokról készült színes fényképek, melyek Hapák József neves fotóművész munkái.


Rézkor végi - korabronzkori sírok (Őrhalom)


Rézkor végi - korabronzkori sírok (Őrhalom)


A keresztűl vágott kurgán (Őrhalom)


A kurgán rézkor végi - korabronzkori sírjainak edénymellékletei (Őrhalom)


A kurgán rézkor végi - korabronzkori sírjainak fémmellékletei (Őrhalom)


Bronzkori edénytöredékek
(a Hízófölddel szemközti hátságról)


Rekonstrukció a 143. leánysír felső és alsó ruhájáról
(Hízóföld, honfoglaló temető)


Agancszabla 129.sír (Hízóföld)
Faragott csont zablapár, feszítővassal és zablakrakával. A fémszerelék töredékes, kiegészített.
A feszítővassal a zabla hegyéig vésett pontkörös - lefelé leveles díszítés.
A ló pofájához simuló rész laposra faragva.


Női ruhadísz, trébelt aranylemez 103. sír (Hízóföld)


Balta 258. sír
Nyéltámaszos, köpüszárnyas balta vasból.
Ívelt élű, a penge az utolsó harmadában felfelé enyhén, lefelé erősen kiszélesedik.


Ereklyetartó kereszt 199. sír
Függesztőfüllel ellátott, bronzból öntött bizánci ereklyetartó kereszt.
Az enyhén kiszélesedő egyenesen levágott szárú kereszten domborműves ábrázolás.
A kereszt elülső oldalán Krisztus ujjatlan tunikában. A jobbra billent bajszos, szakállas fej körül dicsfény kereszttel,
rajta táblás görögbetűs felirattal I.C. Fölötte a jobb sarokban a Nap, a bal oldalon a Hold ábrázolása.
A kereszt vízszintes szárait a készítő bevéste. Közepén a felfeszített corpus plasztikusan megmintázott karja, átszegezve.
A kézfejek előtt jobbról- balról kicsiny álló alakok. A karok, illetve a vízszintes keresztszárak alatt két sorban görögbetűs felirat. A lábfejek egymással párhuzamosan nyugszanak. A hátsó oldalon az imádkozó dicsfénnyel övezett Máriát a négy evangélista kerek medallionba helyezett mellképe veszi körül. Az ereklyetartó kereszt felső és alsó végén lévő 2-2, illetve 1-1 fülecske az oldalakkal egybeöntött, melyeket fönn egy széles hornyolt, két füllel ellátott láncszem egészít ki, mely egy vízszintesen behelyezett szegeccsel rögzíthető a zárszerkezethez. Alul a fülecskéket csak egy szegecs zárta.


Áttört bronz hajfonat korongrár 267. sír (Hízóföld)


Ezüst csüngő 115. sír


Edény 190. sír (Hízóföld)
Magasra húzott hasú, korongon készűlt, dróttal levágott kormos, fekete foltosra égett fazék.
Perem alatt a nyaknál összeszűkül, s itt sűrű és mély cikcakk díszítés fut körbe,
alatta pedig nyolcsoros karcolt párhuzamos vonaldísz.


Fülbevaló 136. sír (Hízóföld)
Arany fülbevaló. Filigrán granulációs díszítés a félhold alakú fülbevalón csaknem ép.
Bizánci munka. A fülbevaló belső ívén a granulációs díszítésnek csak az indítása van meg a többi kitörött.


Gyöngyök 63. sír (Hízóföld)
Fajansz (terrakotta alapon nagy kék pávaszemes berakású), kő és sárga-, ezüst-, kék-,
szürke színű iker és gömbszelet alakú pasztagyöngyök.


Gyöngy 167. sír (Hízóföld)
Gömbszelet, henger, hasáb és hordó alakú üvegpaszta, üveg és achát gyöngyök, valamint néhány ikergyöngy.
Fekete, sötétbarna, kék, zöld és bordó színüek. Rácsorgatott fehér hálómintával és spirállal - a hálószemekben
berakással -, melyek zöld vagy fehér színüek. Piros - fehér, piros-fehér- zöld szinű rozetta berakással.


Gyöngyök és aranyozott ezüst ingnyakveretek 118. sír (Hízóföld)
Sötétvörös, tintakék, fekete, lapított henger alakú nagy pasztagyöngyök, fehér és türkiz színű hálómintabetéttel,
s a hálószemekben piros-fehér, piros-türkizzöld-fehér rozetta alakú betéttel, illetve apró gyöngyök kerek dudorokkal,
és fenyőágmintával díszített hengeres gyöngy.


Gyöngyök 118. sír (Hízóföld)
Hajfonat helyéről előkerűlt fekete és sötétvörös alapon fehér, zöld, piros,
fekete cikcakk, csíkos és fenyőágmintás, gömbszelet, henger és csengő formájú gyöngyök.
A füzérben 9 db kagylógyöngy is van.


Gyűrű 165. sír (Hízóföld )
Kerek fejű köves ezüstgyűrű.


Hajfonatkorong 102. sír (Hízóföld)
Lemezes ezüstkorong vas alátétlappal, díszített: bemélyedő kör, melyet négy szív forma keretez.
Aranyozott szélén körben trébelt apró gyöngyözés díszíti és közötte ritkán egy-egy lyuk ütve a felerősítéshez.


Nyílhegyek


Lószerszám (hevedercsat) 2.sír (Hízóföld)


Ingnyakveretek 207. sír (Hízóföld)
Aranyozott ezüst egy és kéttagú csüngők. Az egytagúak és a felsőtagok keretek és lyukas közepűek.
A kis veretet gyöngyözött keret veszi körül, ugyanúgy, mint a kettőscsüngők levél alakú alsó tagját.
A kerek tagok hátoldalán két pántfülecske található a felerősítéshez.
Egy veret más mint a többi - a felsőtag rombusz alakú, az alsó lyukas közepű, húsos levélhez hasonló.


Ingveretek 107. sír (Hízóföld)
Öntött ezüstcsüngők, egy és kéttagúak, a mélyedések aranyozva. A felsőtag csonkakúp alakú, alakja kerek - gyöngyözött keret közepén kis kerek aranyozott mélyedés. Hátlapján két lapos fülecske (bepödörve simul az egyik)


Ingveretek (Hízóföld)


Ingnyakveretek (Hízóföld)


Ingnyakveretek 32. sír
Jó minőségű ezüstből készített, bemélyített, aranyozott közepű, egytagú kerek veretek.
Hátoldalukon egy lapos zárt fülecske, mely a felerősítést szolgálta.


Fülbevaló (Hízóföld)


Karperec 253. sír (Hízóföld)
Négy szálból fonott hurkos-kampós végű bronz karperec - kampós végénél több cm hosszúságban tekercselt is.


Kengyelpár 1. sír
Csepp formájú bronz berakással gazdagon díszített, vállába kovácsolt fülü kengyelpár
.


Kengyelpár 41. sír
Körte alakú vaskengyel, ezüst berakással.
Az ezüstberakás a kengyel szárán és a fül alján két sima mező között húzódú farkasfog minta.


Korongpár 32. sír
Ezüstlemezből készített, kettős aranyozott árkolással díszített korongok.


Aranyozott ezüst lószerszámveretek 2.sír (Poroshalom)

Gyújtó nyílhegy, deltoid alakú, középen kétoldalt áttört, középtengelyében egy vasrudacska. 214. sír
Nyílhegy 214. sír


Övveretek 2. sír (Poroshalom)
7 téglalap, 17 szív alakú, egy kis és nagyszíjvégből álló, jó minőségű ezüstből készített, gazdagon aranyozott övgartnitura.
A veretek archaikus díszítésüek. A téglalap alakú vereteken palmettamintákból kialakított életfa, a szív alakú vereteken és a nagyszíjvégén leveles díszítés. Karcsú két oldalról induló szárból hármas osztású levélminta a dísze a szív alakú vereteknek. A nagyszíjvégen ugyanennek a mintának a légies átköltése található. A kisszíjvég öt levélből álló palmettamintás dísze
kitölti annak egész felületét. A felerősítést a téglalap alakú vereteken 4-4, a szív alakúakon 3-3,
a nagyszíjvégeken 6, a kisszíjvégeken 3 alátétlemezes nittszeg biztosította.


Szablya 1. sír
Szablya, kúpos markolatgombbal és hengeres koptatóval.
A szablya pengéjén a fa tok maradványaival.
A penge enyhén ívelt, alsó harmada kétélűre köszörűlt.


Tegezfüggesztő karika 106. sír
Bronzból készített küllős szíjelosztó karikák.
Mind a három küllő vége, mely a karikakeretre simul, utánvéséssel karomszerűen kiképezve.


Zabla 1. sír
Oldalpálcás csuklós szájvasú vas zabla. Töredékes, kiegészítve.


Iskola udvarán talált leletek 1893.
Simon István tanító végezte a feltárást.

Vissza a lap elejére