Sárrétudvari.hu akadálymentesített változata


[ V I S S Z A ]

A Sárrétudvariból Elszármazottak Baráti Köre Egyesület

  HAZATALÁLÁS

„Igen haza találtam őseim; szüleim nagyszüleim az egész nemzetségem földjére, itt születtem. Anyai apai őseim, ezen a Sárréten látták meg napvilágot. Itt élték az életüket, ezen  a csodálatos, különleges tájon. Elképzelem sokszor, milyen nehezen élhettek a vadvizekkel tarkított vidéken. Milyen nehéz volt a természettel való küzdelem. De milyen egy élni akaró ember elszántsága, törekvése- leküzdve minden nehézséget, megszeretve a föld illatát, a zöld fű puhaságát.
Termővé tették lassacskán az elvadult tájat, megszabályozva a vizeket és az áldott szűz föld megteremte a legfőbb táplálékot a mennyei mannát, a kenyérnek való búzát. Ami fő tápláléka a megvető magyar parasztembernek. A bársonyos zöld legelőn, jó táplálékhoz jutottak állataik. Így volt jövője a családalapításnak. Tudták, ez az áldott föld, ad elég élelmet családjaiknak. Szorgalmas munkájuk eredményeként. Így jöttek létre a családok, az én családom is - szaporodtak. A szüleim egymásra találtak és megszülettem én is. Itt cseperedtem, nevelkedtem, az Édesapám minden idegszálával a földjén annak gyarapításán, szorgoskodott. Így szerettem meg ezt a földet, a gazdag búzatáblával borítottat mezők illatát, az állatok jellegzetes lélegzését természeté. Itt ismerkedtem meg és éltem át, a paraszti világ nehéz még is gyönyörű mindennapi életét. Itt lettem nagylány, és itt mentem férjhez, itt született elsőszülöttem a fiam is. Ez a föld adott életet, szeretetett, szerelmet. Hogyne ragaszkodnám az itt töltött, kedves, emlékezetes éveimhez, az emlékeimhez. Ezért is jött a gondolatom, ha már a sors elszakított engem és az egész családomat, de szívemből ki nem szakíthatta a szülőföldet- és egyszer csak újból haza találtam Hála Istennek. Így gondolkodtam: hogyan is tudnék én szülőföldemnek segíteni, javára cselekedni.
Hát úgy hogy ápolom a hagyományait életre keltem, feltárom a múltat, emlékezni kell!

Így ennek előzményeként jött az- az ötletem, hogy hozzuk létre az Elszármazottak Baráti Körét. 1995. Debrecen. Mert így összefogva többet tehetünk, szeretett szülőföldünknek. Ebben segítőre is találtam, - dr. Jenei Sándorban (5 esztendeig volt a Baráti Kör elnöke- majd felkérésünkre Dr. Szőke Kálmán, lett – s, jelenleg is elnöke a szervezetnek.) - és létre is hoztuk a Baráti Kört.
Minden évben—immár 11 éve, haza jövünk, de nem csak haza jövünk, és nem is üres kézzel, és nem üres gondolatokkal, hanem minden idegszállal azon vagyunk, azon dolgozunk, hogyan ápoljuk falunk hagyományait.
A szeretet e föld iránt cselekvésre késztet, - előbb gondolkodásra -  és, mindig ki  is gondolunk valamit.
De, hogy el tudjunk indulni falunk hagyományának megismerésében, levéltárakban, múzeumokban kellett kutatásokat végezni, hogy a hátrahagyott írásokból fel tudjuk tárni a múlt eseményei.
Szép, tartalmas, öltelek adódtak fejembe-  amelyet meg is valósítottunk

Jó és nemes ötlet volt az, hogy költőnkről, Költő Nagy Imréről- falunk szülöttéről készítessünk egy szobrot. Helyeselte is az akkori Polgármester asszony Guba Péterné, és véghez is vittük. Közösen. Az iskola bejáratánál van felállítva a költő mellszobra. Falunk múltját, történelmét megismerve, elkészítettük- hogy a múlt a jelenben is átjöjjön - hisz elődeink is büszkén használták, - címerünket: a jobbágyság is és a falu nemessége. Ma már a kettő ötvözetét használva készült el a falu címere, amit átadtunk ünnepség keretében a községnek, és ma is a községháza falát díszíti. Elsőként az elszármazottak zászlaján és pecsétjén ékeskedett, ékesedig most is.
Mivel elődeink az ország életébe is bekapcsolódtak, ismerték a hírességeket, így Kossuth Lajost a magyarok Mózesét- 1848 nagy hősét, aki a jobbágyságból felszabadította a népet, falunkat is.  Díszpolgárságot adományozott falunk, neki - emléke megőrzésére.

Ezt a felemelő cselekedetet felelevenítettük és tiszteletből és hagyományápolásból, javasoltuk mellszobrának elkészítését., anyagilag is támogattuk kivitelezését. Gyermekkorunkra vissza emlékezve, óvodáskorunk kedves alakjára Tomsich Herminára- az első kisdedóvó óvó-nénijére- , emléktáblát helyeztünk el a volt kisded-óvó,  helyén épült iskola falára, örök hálával emlékül.
Egész életét a kisgyermekek gondozására nevelésre fordította. Soha nem ment el a faluból.

Falunk múltját életét, múltbéli szokásait megismerjék,  felidézzék, megőrizzük az utókornak – létrehoztuk a helytörténeti kiállítást  Sok szép régi tárgyat, régi írást történeti anyagot gyűjtöttünk össze. Segített sokat helyben lakó földink is.
Azzal a szándékkal, hogy a faluba látogató- képet kaphasson a régi életről az értékeket hordozó szokásokról, , hogy megismerje ennek a településnek érdekes és szép történetét, a magyar valóságot. Mert van története múltja ennek a falunak- csak, felszínre kell hozni… hogy gyönyörködhessünk benne, hogy elgondolkodhassunk rajta - igaz a mondás, még ha sokszor is ismételjük: ’ akinek múltja nincs, jövője sem…’
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne (Tamási Áron)”
Ma is követni kell ezt a gondolatot, folytatni a múltunk feltárását… az identitásunk megőrzéséhez. Azt is felkutattuk, hogy elődeink igenis áldoztak már a régi időkben is a kultúrára, olvasó köröket, népkönyvtárat működtetek és megrendelték Jókai millenniumi díszkiadásban megjelent összkiadását, a falunk számára. Jókait díszpolgárrá fogadta falunk.
Jókai Mór falunk második díszpolgára.

Márványtáblát helyeztünk el Jókai Mór portréjával díszítetten - emléket adtunk át a Könyvtárnak és értékes könyveket is vásároltunk az olvasóközönség számára.
A falu helytörténeti kiállítását gazdagítva 2 db vitrint, készíttettünk, és értékes írásokat helyeztünk el bennük, ami falunk történetét ismereti, az ásatásokról és a két díszpolgárról szólókat. Gazdagítottuk egy fali tékával, is a kiállítást.
Igaz ez csak másolat- de jól tükrözi a régi kort, elődeink használati eszközeit, kultúráját. Templomunk századok óta kimagaslik falunk házai közül, harangja mindenkor hívogatja,  református híveit, műemlékké nyilvánítattuk.
A templomunk, nagy kincs építészettörténetileg a reformáció történetében és a falu történetében is- mintegy 400 éves.
Ma már táblával megjelöltük. Templomunk Úrasztala köré szép új szőnyeget vásároltunk és ajándékoztunk a gyülekezetnek.

Hőseinkről - az első és -második világháborúban küzdőkről, áldozatainkról, minden évben megemlékezünk. Koszorút viszünk emlékhelyükre.
Csónak alakú fejfa felállításával emlékeztünk meg az 1514. Dózsa féle, parasztfelkelés áldozatairól.
Az 1848-as szabadságharc helyi résztvevőire emlékezünk, - emlékkövet adtunk át,
Ez a föld, ami a legdrágább nekünk.
Mikor is falunk –írásos források alapján bizonyítottan- 1214. létre jött, - a falu megülésének  évfordulójára,- monumentális emlékkővel és  az országzászlóval, -  a millennium évében – gazdagítottunk szülőfalunkat
Hogy mindezeket elérhettük, megvalósíthattuk- a Sárréti embernek – elődeinket jelképezve- népművész fafaragóval készítettünk faszobrot, örök emlékül.
Merky János karnagyra is emlékeztünk, oly sok szép vasárnapi térzene muzsikusáról és Levente- zenekar felállítójáról működtetőjéről, a kiváló karnagyról. A Községháza falán helyeztük el emléktábláját, a tér sarkán ahol kedvtelve szólaltatták meg vezényletével, a kedvesebbnél kedvesebb térzenét, indulókat.
Nagy Imre falunk népi költőjéről, soha meg nem feledkeztünk, ápoljuk emlékét. Kiadattuk posztumusz kötetét- eddig még meg nem jelent verseit.
Tettük ez baráti kör általi összefogásból, falunk iránti szeretetből.

Molnár László népi író, fafaragó írásainak kiadását is felvállalta Baráti Körünk. Könyv alakban ki is adattuk, mindenki nagy örömére- Sárréti mesés történetek címmel.
Emlékeztünk falunk nagyközséggé nyilvánításáról, 136. évfordulójáról, elkészíttettük a falu zászlaját ,hímzett  címerrel ellátva –s, adtuk át szülőfalunknak,  most 2007 évben.
Már jövőre is meg vannak terveink… Nemes  tanító bácsi mindenki tanító bácsijára emlékezünk, és feleségére, Édes  Irénre…”

 Az est harang

 Ez a föld a hazám, itt élt az apám.
S itt tanított nótaszóra, drága jó anyám.
Ez a föld ez a táj, drága hű barát.
Elkísér egy életen, s a nagy világon át.

Az est harang, ha kong a néma csöndben.
Akár hová sodor az élet ár.
Szülőfalum emléke él szivemben.
Fölötte reng a méla holdsugár.
Szülőfalum akácvirágos tája.
A kisharang te rólad énekel.
Szülőfalum te egyetlen, te drága.
Giling-galang te ringass egykor el.

Gyönyörű a világ, hej de bár mily szép is.
Többet ér a kisfalunkból egy szál margarét.
Csoda szép a világ, mennyi pompa, fény.
Akáclombos kisfalum nem adlak érte én.

Az estharang, ha kong a néma csöndben.
Akár hová sodor az élet ár.
Szülőfalum emléke él szivemben.
Fölötte reng a méla holdsugár.

Szülőfalum akácvirágos tája.
A kisharang te rólad énekel.
Szülőfalum te egyetlen, te drága.
Giling-galang, te ringass egykor el.

A baráti kör tevékenységét és történetét összeállította: Koránné Szőke Ilona
A Sárrétudvariból Elszármazottak Baráti Köre Egyesület titkára.

Összegezve

 Baráti kör alkotásai

  1. Hozzájárultunk Nagy Imre szülőfalunk költője mellszobrának elkészítéséhez
  2. Hozzájárultunk falunk díszpolgárának Kossuth Lajos mellszobrának elkészítéséhez.
  3. Támogattuk az Iskola előtti szoborpark megvalósítását
  4. Elkészítettük Tomasich Hermina az első kisded óvó-néni emléktábláját
  5. Elkészítettük falunk címerét, tűzzománc eljárással községünk számára
  6. Helytörténeti muzeumot hoztunk létre, amelyet, gazdagítottunk falunkban feltárt igen jelentős Árpád kori leletek -  fotóinak közreadásával.
  7. Vitrineket vettünk, készíttetünk, fali tékát is, amelyekben a Kossuthra emlékező iratokat valamint „Jókai és a Népkönyvtár” emlékezés - dokumentumait helyeztük el
  1. A Millennium évében emlékkövet állíttattunk falunk írásos említésének, 786. évfordulójára, ugyanakkor, országzászlót is adtunk át falunknak, hazánk címerével,  a felvonóval együtt.
  1. Hosszú évekig dolgoztunk református templomunk műemlékké való  nyilvánításán.
    A műemlékké nyilvánítás megtörtént, a templom falán emléktáblával jelöltük.

 10.   Második díszpolgárunk emlékére, Jókai Mór, nagy írónk plakettjével ellátott márványtáblát készíttettünk, díszpolgárrá választásának 107. évfordulójára, és a könyvtárban helyeztük el. Ugyanakkor a könyvtár számára, jelentős értékű könyvet vásároltunk, ajándékoztunk.
11.  Nagy Imre, falunk költőjének eddig ki nem adott verseit, önálló verseskötetben megjelentetve, kiadattuk.

12.   A Dózsa felkelésben részt vett Sárrétudvariaknak fejfát készítetünk felirattal, csónak alakú fejfát, hagyományőrzés céljából, feliratoztuk a csatában elesettek névsorát.
13.   A Református templomba szőnyeget vásároltunk.

  1. Az 1848-as hősöknek sárrétudvari hőseinek emlékére emlékkövet állíttattunk.
  2. Megemlékeztünk, Merky János karnagyról
  3. Szobrot állíttatunk a Sárréti embernek
  4. Molnár László írásait kiadattuk Sárréti mesés történetek címmel
  5. Faluzászlót készíttetünk, a falu címerét belehímeztetve, megemlékezve a nagyközséggé nyilvánítás évfordulójáról

Minden találkozón jól szervezett hagyományokat ápoló műsorral, étellel igyekszünk a közösséget szórakoztatni, a találkozót színessé és emlékezetessé tenni.
A tagság és a pártolók, adományozók tagdíjaiból, adományaiból és az adó 1% felajánlásából, önkéntes munkával, pályázatokból próbáljuk elképzeléseinket megvalósítani, szülőfalunkat támogatni.

Adószám:  (amire az 1%-ot eljuttathatják): 18548822-1-09
Adomány:  A Sárrétudvariból Elszármazottak Baráti Köre Egyesület civilszervezet bankszámlaszáma: 11993001-0231288

Levelezési cím: Sárrétudvariból Elszármazottak Baráti Köre Egyesület
Debrecen,
Veresegyházi Tamás út 9.
4032

szokekalman
Dr. Szőke Kálmán
Sárrétudvariból Elszármazottak Baráti Köre Egyesület elnöke.

Koranne
Koránné Szőke Ilona
Sárrétudvariból Elszármazottak Baráti Köre Egyesület titkára.

100_4041
Vass Erzsébet
Sárrétudvariból Elszármazottak Baráti Köre Egyesület helyi képviselője

vissza a lap elejére